A rektor mondja

Taub János 1927-2010

2010-02-06T00:37:00.000-08:00

Elhunyt Taub János. A rendező-színészpedagógust az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Komédium Színház és az Új Színház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.

„Saját halott" - hangzik a hivatalos formula. De Taub Jánost valóban a saját halottunknak érezzük. Sok szállal kötődött az Új Színházhoz. Többször rendezett nálunk, és igazi barátai voltak a társulatban. Szigorú ember hírében állott, de valójában a komoly arckifejezését mindig leleplezte a tekintetében bujkáló mosoly. Jó volt vele beszélgetni, tanulságos volt meghallgatni őt. Mintha mindig csipkelődött volna, miközben tisztán látta a tehetség ragyogását. Képes volt szárnyakat adni azoknak, akikben bízott.

Taub János a romániai Szatmár megyei Halmin született 1927. május 14-én. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben 1954-ben végzett, majd az újjászerveződő temesvári magyar nyelvű színházhoz szerződött igazgató-főrendezőnek. 1962-től a kolozsvári Állami Magyar Színház főrendezője, 1971-től pedig a nemzetközi hírű bukaresti Bulandra Színház tagja, miközben a bukaresti Színház- és Filmfőiskola tanára. 1981-ben Izraelbe emigrált, ahol a legnevesebb színházakban, a Habimában és Kameriben dolgozott, mellette pedig a tel-avivi egyetem tanára volt. Magyarországra 1986-ban költözött, és rögtön az első itteni rendezésével, a Páskándi Géza írta Vendégséggel a Játékszínben nagy szakmai és közönség visszhangot keltett. Majd következett a Hetvenkedő katona a Radnótiban, a Száz év magány Szolnokon, az azóta is műsoron levő Sztriptíz a Komédiumban. A Művész Színház alapító tagja 1993-tól, ahol a Koldusopera mellett különleges kortárs és klasszikus műveket állított színpadra. Emlékezetes volt a Nemzeti Színházban Az elveszett paradicsom-a és a Vihar-ja, a Szent Johanna a Vígszínházban, a szolnoki Liliomfija, a két férfi főszerepben Garas Dezsővel és Törőcsik Marival. Lehetetlen még csak fölsorolni is a sokféleséget mutató repertoárjának minden darabját. A legkiválóbb magyar színészekkel dolgozott, akik rajongtak érte.

A színészek javaslatára hívta rendezni Márta István is az Új Színházba, ahol 1998-ban a Chioggiai csetepatét, két év múlva a Himnuszt, majd a Biedermann és a gyújtogatókat állította színpadra.

Hiányozni fog.

„Nem vagyok az a típus, aki meg akarná váltani a világot. Szívesen végzem a dolgomat, s beletörõdtem abba, hogy kétesélyes játékban veszek részt: vagy sikerül hatást gyakorolnom a közönségre vagy nem. Persze mindent elkövetek azért, hogy szeretni lehessen, amit csinálok. S ez sohasem esik nehezemre. Csakis olyan darabokkal foglalkozom ugyanis, amelyeket megszerettem, s amelyeket másokkal is meg akarok szerettetni. Ám távol áll tõlem az a szokás, hogy megmagyarázzam, milyen módon igyekszem elérni ezt a hatást. Ha kész vagyok a munkával, akkor mindent a sors kezére bízok. Vagy megmutatkoznak a szándékaim, vagy örökre titok marad, mit is akartam elérni a színpadon. S ha valami titok marad, azon már semmilyen utólagos elemzés sem segít." (Taub János)

Lőkös Ildikó, dramaturg
Új Színház

Akkor itt 2010

2010-02-05T23:33:00.000-08:00

Bizony eltelt egy kis idő az Alter-Native óta. Nem terhelnék senkit az eddigi hallgatás hátterével. Van benne minden ,legkevésbé lustaság. Nos próbáljuk meg folytatni.
A jelenlegi belpolitikai helyzet "egyre fokozódik" ezért ami a Minisztérimut illeti semmi sem biztos. Szinte senkivel nem lehet tárgyalni. A bábszínház építése leállítva, a tanáralkalmazások leállítva, fizetések befagyasztva, költségvetés levágva...Ezért valószínűleg nem indul új szak az egyetemen. Örülnénk ha azokat a beiskolázási számokat jóváhagynák amit kértünk. Ami azt jelentené, hogy indul: színész, rendező,táncművészet, díszlettervező alapképzés magyar nyelven. Továbbá: színész és rendező magiszteri.Rövidesen elkezdjük, az ingyenes felkészítéseket is.

Alter/Native 17 vége...

2009-11-09T00:38:00.000-08:00

vége legalábbis ami a látványt illeti. A szervezőknek most kezdődik a neheze: elszámolás, kifizetések, az anyagok visszaküldése....
Amúgy rendben volt, nagy vonalakban. A részletek: hát a technikán még kéne finomítani, a záró és a nyitó "ünnepséget" meg kellene már csinálni. Hihetetlen rossz volt. Kéne egy kis fűszer bele: több buli, bulisabb hangulat. Persze ezek mind az én feladataim lennének... Dolgozunk rajta... remélem...
Persze voltak szuper dolgok is pl. a MAMÜ kiállítás az Egyetem előcsarnokában, Irsay Zsolt munkája:

Ami nagyon zavaró volt az egyes nézők viselkedése. Nem tudok nagyobb bunkóságot mint azt mikor vetítés közben valakik elkezdenek telefonálni, SMS-t küldeni... enni-inni a vetítő terembe. Az ilyenek miért nem maradnak a tv előtt? Szomorú és szégyenteljes, hogy nem egy esetben az egyetem diákjai azok akik így viselkednek... Hej tanárok, tanárok...

Érdekes volt a sajtó és a média munkája... Egyik része kíméletesen bánt velünk és elnézte a bakikat...Volt olyan újságíró aki be nem tette a lábát egy percre sem a fesztiválra, de rendesen írt az eseményről. A Duna tv-t egyáltalán nem érdekelte az esemény, még hír szinten sem. Sugallták, hogy hívjuk meg Cselényi Lászlót a zsűribe és akkor minden nap közvetítenének. Mit tegyünk mi inkább filmes szakemberekre számítunk és lemondunk a Nemzet (egy részének) a Televíziójáról.
Nos volna még sok dolog, de a vizek is éjjel tisztulnak... Köszi mindenkinek aki dolgozott, segített és szurkolt!

0.-ik nap

2009-11-05T01:25:00.000-08:00

Megvolt az úgynevezett 0.-ik nap. Örömmel jelenthetem jó közönség van, sőt, több mint amire számítottunk. A verseny is lassan lassan megkezdődik, mondjuk 2-kor. Itt a zsűri, itt van minden meghívott. Probléma csak egy pár nézővel van aki azt hiszi, hogy a tv előtt ül és filmnézés közben illik ennie, meg innia. LEhet ki fogok borulni?
Este megnyitó, immáron hivatalosan is.

Alter-Native 2009

2009-11-04T06:54:00.001-08:00

s íme itt van a 17.-ik Filmfesztivál. Sokan kérdezik manapság, hogy mire gondoltunk mikor megalakítottuk. Nem emlékszem, csak arra, hogy semmi heroikusat nem akartunk. Volt egy ötletünk és megvalósítottuk. Sok minden történ ennyi év alatt... talán majd egyszer elmeséljük, vagy nem. A fontos, hogy készüljenek a filmek, hogy ne csak nézők hanem alkotói, alakítói is legyünk a folyamatoknak. Az idén látható lesz többek között Péter Hilda, Tompa Klára, Váta Lóránd a filmvásznon. Ők a Fesztivál korábbi rendezvényein ismerkedtek a filmmel, ma róluk is szól a filmgyártás... na ezért érdemes csinálni. Külön köszönet Sipos Leventének és Fodor Mártának akiknek a kitartása nélkül ez is csak egy emlék lenne.
Amúgy a színiseknek ingyenes a belépés... szóval lehet filmet nézni egész héten, részletek a www.madisz.ro honlapon

Halottak napja

2009-11-03T00:32:00.001-08:00

Gólyabál 09

2009-10-30T01:40:00.000-07:00

Megvolt a Gólyabál, oszt jó volt. Öröm ennyi felszabadult őrültet látni, akik kedvvel vetik bele magukat a játékba... még a mértéktartás is megjelent sok helyen. Csodálatos volt látni azt a kavalkádot ami a színpadon volt. Most csak csendesen örülök, mert valószínűleg még mindig alszanak. Kemény munka volt...Gratula a szervezőknek, a résztvevőknek.

Indul az Ördög

2009-10-20T00:02:00.000-07:00

AZ ÖRDÖG ERDÉLYI TURNÉJA A COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL

Az egyetem magiszteri évfolyamának diákjai október 24-én, szombaton, a csíkszeredai, 25-én, vasárnap a gyergyói és 26-án, hétfőn az udvarhelyi közönséget örvendeztetik meg fergeteges előadásukkal. Molnár Ferenc Az ördög című darabja fordulatos, szellemes, sziporkázó ötletekkel teli vígjáték...
Az előadást a COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY támogatja.
Rendező: Balikó Tamás, a kaposvári egyetem magántanára mv.
Istenem hány éve nem mozdultunk ki? Debezzegazátkosban... két turné, egy Székelyföldre egy meg a Párciumba. Évekig semmi és most végre... NEm is csoda, hogy a színháztól eltávolodnak az emberek. Volt olyan felvételizőnk a Szilágyságból aki nem látott soha színházat. De most végre, annyi év után... Mellesleg az előadás is jó!

Díjak és egyebek

2009-10-13T00:40:00.000-07:00

Gyergyóban történt egy fesztivál. A Kisebbséghy Színházak stb. Egyetemi tanárainak remekeltek. A fesztiválon az idei első év színész szak mesterség-tanára, Sebestyén Aba a legjobb férfiszínész díját kapta az Alvásban nyújtott alakításáért. Harsányi Zsolt, a rendező szakosok tanára a Csíki Játékszínnel színre vitt Nagykutyák című előadás rendezője társulatépítő és -összetartó munkájáért kapott különdíjat. Valóban örülök neki. Csak... itthon kisebbségi, máshol meg határon túli... ezek nem esztétikai kategóriák. Tőlem ne várja senki, hogy ilyen perspektívákat ajánljak a művész-hallgatóknak. A célpont a mindenség kell legyen. Nagyon örülök a kollégák sikerének, mert csak bizonyított tanárok rendelkeznek hitellel, de milyen kár, hogy bezáródunk ebbe a kisbbségi-határon túli bilincsbe...
Amúgy mától más a nevünk is: MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM. Lánykori neve sok volt: Szentgyörgy István, meg Főiskola... Mától új név és és és és "megújult tartalom"? Lenne ha a kicsinyes sértettségek nem emésztenék. Nem fogják.

Bicskei a Stúdióban

2009-10-10T21:33:00.000-07:00

Bicskei Zsuzsa Egyetemünk "időnkénti" óraadótanára vasárnap és hétfőn fellép a Stúdió színpadán:Magam talán középre állok - Pilinszky estjével.
"A segesvári születésű Bicskei Zsuzsa 1976-ban végzett a Marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben Lohinszky Loránd osztályában. Pályáját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban kezdte, majd 1977 és 1987 között a szabadkai és az újvidéki magyar színház társulatában játszott. A szentgyörgyiek a Mihai Măniuţiu által színpadra állított Médeia címszerepében láthatták viszont tavaly tavasszal. Ez a produkció elnyerte többek között a gyergyószentmiklósi Kisebbségi Kollokvium legjobb előadásnak járó díját. Ugyanitt a legjobb női főszereplő Médeia megformálásáért Bicskei Zsuzsa lett"
Különleges élményben lesz része annak aki eljön. Zsuzsa talán az egyetlen aki különleges nemzetközi karriert futott be volt hallgatóink közül. Pina Bausch, Nagy József társulataiban is dolgozott... szóval, hogy kevesebben hallottak róla mint illene az a média és a sajtó hibája.

képek egy megnyitóról

2009-10-07T07:22:00.000-07:00

Zajlik, zajlik

2009-09-30T00:37:00.001-07:00

Éjből lett nappal és nappalból lett éj. Építkezés, költözés, felvételi, órarend, terem elosztás...Közben ünnep is, mert másodjára megrendeztük a volt alkalmazottak napját. Illetve, udvariatlanabbul, a nyugdíjasok napját. Huszonketten voltak jelen és igen jó hangulatban telt.

Nos eddig írtam vagy tíz napja a blogot, mikor megszűnt az internet mert be kötötték az új épületbe ahova éppen beköltözött az adminisztráció. Szerettem volna írni a zene Világnapjáról, amiről senki nem emlékezett meg Marosvásárhelyen, aztán a kolozsvári opera bemutatóról amit Ascher Tamás rendezett... szóval szerettem volna ha az a volna ott nem lett volna...

Megvolt a "díszkezdés" és minden azt a látszatot kelti, hogy működik. Persze van az emberben sok kétség, meg apró tüske. Voltak itt félreértések, bolhából elefánt faragás. Nem szeretnék a mosatlannal ide állni. Tény, hogy nem élvezem ha zsarolnak és nem élvezem azt, ha valaki kap egy nagy feladatot akkor minden tárgyalás nélkül megsértődik és kivonul mint Blaha Lujza 100 éve...
Boldog új évet mindekinek, amúgy.

Megvan Engels és Dej

2009-09-24T00:30:00.000-07:00

Őrületes módon zajlik az a munka ami megelőzi az utolsó símításokat. A könyvtár hátsó, vakablakait, bontottuk mikor előkerült egy kb.negyven éve sötétítésre használt olajkép.

Engels bácsi! Jaj de jó. Kerestük Marxot is de ő még bujkál... Nagy buzgalmunkban valami papírral leragasztott cucc is felkeltette az érdeklődésünket.

Bontottuk, bontottuk, bontottuk és nézd ki van a csomagba:

Gheorghe Gheorghiu Dej szigorú, de igazságtalan tekintete nézett velünk farkasszemet, a kulákatalanítás bajnoka, a kitelepítések királya, a nacionalista diktatúra császára. Hülyeség mérleget készíteni, de ha mégis, nagyon nem tudom, hogy Ceausescu vagy Dej tettei ártottak jobban... Mindegy eltakarítottuk. Remélem ez volt az utolsó maradványa egy nagyon dicstelen korszaknak az egyetemünkön... Vajon? Vagy?

Közeleg az új év

2009-09-19T22:46:00.000-07:00

Nemsokára évet kell kezdeni. Sajnos még az előzőt sem sikerült teljesen befejezni. Építkezés, költözés, új szakok, akkreditációs... Na de jön az új év, ki kell állni és köszönteni a hallgatókat, a tanárokat...
...de évről évre egyre aggasztóbb formát ölt növendékeink, leendő színészeink, felkészületlensége, a világ és az élet dolgaiban való tájékozatlansága, élménytárának szegénysége, érdeklődési körük szűkreszabottsága, világnézetük hibridsége... jó megnyitó szöveg lenne, csak az a baj, hogy a szöveget 1956-ban írta Kovács György Egyetemünk jeles tanára, kiváló színész stb. Vajon ma milyennek látná az egyetemistákat, az egyetemet, a közéletet?

Persze mindez Kolozsváron a Házsongárdi temetőben jutott eszembe. Ha jól megnézzük a a temetői emlékművet, láthatjuk, hogy jövőre lenne 100 éves. Meg kell emlékezni róla, és persze Tompa Miklósról aki szintén 100 lenne, és Harag aki 25 éve halt meg és.... Istenem az égi gárda. Évek óta senki meg sem említi őket, egy utca, egy tér, egy dűlő nem viseli nevüket. Nincs egy emléktáblájuk, egy szobruk...Tükörbe kéne nézzen kicsi szakmánk!
ÉS ha ma igaz amit Kovács György 1956-ban mondott akkor azért elsősorban mi, felnőttek, vagyunk a hibásak és a kialakult helyzetet nem sebként kell felmutatni, hanem tenni a gyógyulásért.

Feldolgozatlan múlt kísért

2009-09-14T23:47:00.000-07:00

Átadták Marosvásárhelyen az Erdős Irma díjat a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Tagozatán. Próbáltam megkeresni a díj leírását, szabályzatát, kurátorait... A színház honlapja alapján tart a nyári szünet. Információ egy szál se. Jó is az. Közben meg a Zújság beszámol, hogy húj de rutyutyu Erdős Irma díj. Hát igen emlékszünk rá, ő volt Hajdú Győző első felesége. Korántsem dicsőséges cselekedeteit a diktatúrából, az 1956-os állásfoglalását a díj nem feledteti. Ki nem beszélt múltunk, meg nem tárgyalt emlékeink sokak számára olyan tüske ami folyamatos gyulladást okoz. Nincs az a pénz, az a gyűrű, az a glancos díszműsor ami feledtetni tudja...

Egyetem rapszódia

2009-09-04T02:22:00.000-07:00

Rapszódia: zaklatottság, az érzelmek és gondolatok szenvedélyes hullámzása...

Zajlik a tanügyi törvénytervezetek körüli cirkusz.Mindenre jó, de a legjobb arra, hogy a maradék hitelét is elvegye az oktatásnak. Bizalmatlan a tanár, a diák, a szülő. Messziről látszik, hogy politikai leszámolás és egymásnakfeszülés áll a különböző koncepciók között. Mindig azt hittem, hogy egy reform mögött egy áldatlan helyzet áll és az egész alulról indul. A tervezetet egyeztették a szakszervezetekkel, de pl. a Rektorok konferenciájával nem. Kétségbe esett telefonok jönnek mennek kollégák között. Kapkodjuk a fejünket, miközben elő kell készítenünk az új tanévet. Ha netán bevezetik a 65 éves korhatárt a nyugdíjnál, akkor a doktori iskolánk másnap megszűnik. Van durvább is, egyik törvénytervezet sem tárgyalja a művészeti oktatást. Egy sor sincs róla. Illetve a Miclea félében a művészeti egyetemek elvesztik a felsőoktatási rangjukat és "inasiskolává" degradálódnak. Közben egy megbolondult méhkas a Minisztérium. Az év elején kért pénzek (egy kis része most érkeztek meg. Akkor nosza bontsunk és építsünk, úgy, hogy közben október elsejére álljon minden. Pár nap alatt ledózeroltuk a rektorit és a titkárságokat, építeni kezdtünk, ezáltal nyertünk négy új próbatermet és két elméleti termet. Ha lesz még kinek, mert ha a törvény....

Isten hozta Csapó úr

2009-09-01T08:39:00.000-07:00

Valami valami meg-megmozdul és az jó. Nem tudom mennyi köze van ennek a kis fórumnak, de Kézdivásárhelyen úgy látom sokkal realistábban fogalmaznak az alakulandó színházzal kapcsolatban. Az, hogy Csapó György megjelent mint társulatvezető az egyenesen örömre ad okot. Lehet semmi köze nincs annak az álvitának amit ennek a bolgnak nyomán egy-két újságíró próbált generált, tény az tény marad, lett egy szakmailag sokszor bizonyított, itthon és otthon (Magyar Köztársaság területe) elismert szakember a jövendő társulat élén. Csapó György annak idején Ferenczy István osztályában végzett Marosvásárhelyen, majd sztár volt Sepsiszentgyörgyön, Tompa Gábor elvitte Kolozsvárra, hogy levegőhöz jusson Kaposvárott kötött ki. Ott mindenkinél játszott aki akkor és ma számított...majd... majd... ahogyan az önörvényű tehetségek teszik varázs sapkát vett és eltűnt. Volt itt és ott, persze csak semmi színház és most hipp-hopp ott van újra a deszkákon. Véletlen lenne, hogy ezen az őszön újra itt van közöttünk Zalányi, Csapó, Viola Gábor, Adorjáni Zsuzsa? Nem érdekes a válasz, meg kell becsülnünk őket.
Remélem arra is választ kapunk, hogy mi is lesz Kézdin. Az MTV azt mondta, hogy ez az első erdélyi társulat nélküli színház, ennek ellenére igen népes és jó csapatot lehet olvasni, mint társulat, más lapokban.
Ami engem illet megmaradok annál a "maradi" véleményemnél, hogy Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Kézdivásárhelyen jó lett volna versenyvizsgáztatni! Annak ellenére, hogy a személyes értékskálámon, mindegyik színházhoz, jó képességű, tehetséges, művészileg hiteles vezető került.
Sok sikert mindegyik erdélyi társulatnak az új évadban.

Forog a film a Kászonba

2009-08-24T06:12:00.000-07:00

Képek egy forgatásról.
Kathleen Gati egy készülő magyar-román kooprodukciós film főszereplője. A Visszatérés rendezője Elek Judit. Természetesen(?) Váta Lóránd és sokan mások képviselik a hazai színjátszást, Molnár Gizella, Gajzágó Zsuzsa, Demeter András látható majd a mozikban...

Philip Zanden svéd színész alakítja a férfi főszerepet, aki kiválóan érezte magát Székelyföldön. Mondtuk neki, hogy sajnos a filmet a forgatás helyszínén nem lehet bemutatni, mert sem Kovászna sem pedig Hargita megye nem rendelkezik mozival, de akit érdekel majd elmegy Brassóba, vagy Marosvásárhelyre... én végre is hasznát vehettem román nyelvtudásomnak és 1989 előtti szekust játszhattam, aki románul is beszél... Mindig tudtam, hogy jó befektetés volt az a pár év Bukarestben. Ott román filmbe hívtak magyart játszani, itt meg fordítva. Hátha egyszer én magyar filmben magyarul játszhatnék...

Készül a bábszínház

2009-08-18T01:45:00.000-07:00

Hát akkor most itt tartanánk. A nyár építkezéssel telik. A képen látható, jelenlegi állapota, a bábszínházunknak. Pénz kérdés... mondja a kivitelező, hogy az idén ott lehessen tanítani... Persze egyszerű az egész. Pénz. A minisztérium szinte naponta kéri a költségek lefaragását. Nyáron még kapus szolgálatunk sincs. Pénz. Honnan pénzt? Pedig az épületet be kellene fejezni. Az lesz Románia első olyan épülete ami bábszínháznak épül. Nyolcvan férőhely, számos tanterem...Pénz... Na megyek pénzt szerezni...
Apropó ősszel lesz felvételi felénk, maradt egy pár hely, részletek a www.szini.ro címen. Első alkalommal indul bábszínészi magiszteri magyar nyelven. Megnyertük rá Cristiano Pepinot, csak nem tudom mondtam-e, pénzt kellene szerezni, hogy... igen pénz...

Színészvetélkedő

2009-08-13T21:31:00.000-07:00

Székelyföldi kisvárosban, hol nagy színházi álmokat szőnek, több mint két hónappal a kisvárdai fesztivál után közli a helyi lap, hogy hatan kaptak díjat, köztük a városhoz legközelebb eső társulat a sepsiszentgyörgyi. Látszik, hogy a a sajtó munkatársai "körmüket rágva" figyelik a színházat. Remélem, két hónap múlva arról is olvashatunk, az erdélyi hírharangokban, arról, hogy tizedik alkalommal rendezték meg Székelyudvarhelyen a Színészvetélkedőt. Kitalálója, szervezője, motorja a képen látható Horváth Károly a Zalaegerszegi Bábszínház igazgatója. A valamikori bukaresti tv énekes sztárja, zeneszerző (Józsa Erikával) aki évek óta közös művészi térnek tekinti a Kárpát-medencét. Kiváló rendezvény az Udvarhelyi, amelyik nyaratnta kissé megmozgatja színházi életünk nyári posványát. A jubileumi rendezvényre az eddigi győzteseket hívták meg. A sztárgála fődíját (1oo.ooo forint) Nagy Csongor a szatmári Harag György Társulat színésze nyerte egy balladával (Szent Márton legenda, ismeretlen francia szerző, Nagy László fordítása)

Nagy Csongor (balra az első)ördög Miklós Levente, Herman Ferenc

Közönségdíjas (75o lej) Tóth Szabolcs a Szomszédnéniből, aki mesterien vizsgázott a közönséggel való kapcsolatból, humorból, mértéktartásból és nem utolsó sorban spontán improvizációból.

Díjazták még Szalma Hajnalkát, aki amúgy a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Társulat tagja és Szőcs Géza szöveget mondott. Remélem lesz folytatás. Jövőre meg kell hívni az MTI-t is és akkor majd átveszi a híreket a hazai sajtó is. Sőt az igaz az volna ha Fekete Pákó és Győzike is vetélkedne, akkor még címlep is lehetne az eseményből.

Külön köszönet a fotókért G. Márton Pálnak

Cseh Tamás

2009-08-08T02:30:00.001-07:00

Komoly rajongója voltam. Minden lemez, képek, cikkek... nem volt buli ahol ne került volna elő a "Sej az Aranyhíd vendéglő..." meg "tócsák tükrében magukat nézve indulnak el..." és akkor mikor eljött az Nagy Szabadság elsők között jelent meg Marosvásárhelyen. Nem emlékszem ki hívta meg, de koncert előtt egy órával kiderült, hogy nincs terem ahol fellépjen. A színház nem tudni miért nem fogadta be. Álltunk és nem tudtuk mi lesz. Persze ha az ember akar valamit akkor azt...akarja. Megszólítottam és mondtam menjünk az Ifjúsági Házba, Kárp György a színház gazdasági igazgatója segített kinyittatni a termet. Nem volt senki technikai személyzet. Életem első ás eddig utolsó alkalma volt mikor világosítottam. Nyomtam a gombokat mint a süket. Néha teljes sötétben volt a terem, néha szólt, hogy a nagy fényességtől a gitárját sem látja. Kezeltem a reflektorokat és közben énekeltem a dalokat... Koncert után (a kép is akkor készült) jókat nevettünk. Ott volt Novák János is mint muzsikus. Ittunk s csavarogtunk. Valahogy eljutottunk Tompa Gábor lakására is és az éccaka, reggel fejeződött be Hunyásznál (Hunyadi László) Aztán sokat találkoztunk vezethettem műsort amiben ő szerepelt a Madarasi Hargitán, Győrben. Igen megtört mosollyal búcsúzott két éve, s azután csak jöttek a rossz hírek. Ma reggelre tény lett amit nem nagyon akartunk elmondani. Halálával mi is meghaltunk egy kicsit. Nem hiszem, hogy valah még számunkra megtudná fogalmazni életérzéseinket mint tette ő Bereményivel. Persze hogyan is lehetne arró énekelni komolyan, hogy "révbe érkeztünk" Most mi itt vagyunk... Nyugodjon békében

http://www.youtube.com/watch?v=WLK1PeyGFdU

Ahol a szabadság

2009-08-01T22:47:00.000-07:00

http://www.minimumparty.org/frameset_hu.html

mert van még egy tisztás Erdély Országban ahol nem szól a telefon, a szponzor, a támogató, a főnök, a felelős, a beosztott, hogy hogyan kéne csinálni. Van még hely ahol az emberek egymást hallgatják és egymáshoz beszélnek...na indulás

Peter Zadek

2009-07-30T23:46:00.000-07:00

Elhunyt Peter Zadek kiváló rendező, aki annak idején Shakespearet igencsak újragombolta. Annak idején nem láttuk az előadásokat, de folyóiratokban megjelent kritikák alapján, próbáltuk mocskos kocsmaszatalok mellett összerakni. Rengeteget álmodoztunk a legendás Othello előadásáról... hogyan is lehetett az, hogy a feketére festett Othellot játszó színészről a festék folyamatosan átkerül Desdemonára... Pihenjen békében

http://www.dw-world.de/dw/article/0,,4529019,00.html

Lohinszky 85

2009-07-27T04:47:00.000-07:00

Nyolcvanöt éves. Ez csak egy szám. Isten éltesse Lohinszky Lórándot. Még mindig tanít. Hallgattam a rádiókat, néztem a tévéket, olvastam az újságokat. A nyolcvanöt nem olyan szám ami őket érdekelné. Jó, hogy a mezőgazdasági tárcavezető készíti a stratégiát, Sóváradon ötödszörre találkoztak a falusiak, indul a magyar nótacsatorna, Kuba kétfejű... Isten éltesse és bocsássa meg nekünk a sok szart ami mindennél fontosabb mint a megbecsülés, a szeretet, az egymásrafigyelés.

A színházi marketing felénk

2009-07-24T00:42:00.001-07:00

Ez a drága fénykép Marosvásárhely főterén hirdeti, Thália művészeinek jelenlétét. (Rákattintva jobban látszik) Ettől a plakáttól kellene hanyat homlok rohanjanak az emberek a színházba. Ez az a megbecsülési szint amit a Nemzeti Színház művészeinek megállapított. Az ilyen hírnév ösztönzi ma az ifjakat arra, hogy a színész, a rendező, tatrológus mesterséget válasszák. Csodálkozunk rajta, hogy egyre kevésbé vonzó a színházi szakma? Ki a fene akarjon így egy rozsdás lakat mögül visszanézni magára?

Romániai diploma botrány

2009-07-20T08:03:00.000-07:00

Pár éve egyik székelyföldi kultúr előcsarnokában láttam sok asztalt, rajta számítógépeket, s egy öltönyöst aki járt-kelt az asztalok között. A hangulatot és a a billentyűzet kezelését nézve azt gondoltam, hogy valami szabadidős háziasszonyoknak szóló számítógépes tanfolyamról van szó. Megmagyarázták, hogy ezen a szombat reggelen éppen egyetemi vizsga zajlik a bukaresti központtal. Magánegyetem, csak egy dossziét kell összeállítani, a tandíjat elküldeni és máris egyetemista vagy, magyarázta az egy szem felügyelő (a kommunista rendszerben jó kis vezető káder)
Pár éve történt. A szememmel láttam, persze ezen kívül tudunk még másfajta rémtörténeteket a diplomához való jutás módszereiről. A minap borult a bili és ma úgy néz ki, hogy a bukaresti minisztérium rendet szeretne tenni. Megelégelte a legnagyobb magánegyetem a Spiru Haret futószallagon kiadott felsőfokú tanulmányokat igazoló iratait (diplomáit). Biztos voltak ott becsületes tanárok és becsületes tanulmányok, de az egész rendszer évek óta nagyon kérdéses volt. Fizetéses szolgáltatássá degradálták a felsőoktatást. Mára egyesek úgy reklámozzák az egyetemeiket, mint a joghurtot. Ebben is ludas a Spiru Haret.
A kérdés az volna, hogy miért pont most lett terhes a minisztérimnak az ami évek óta ismert!
Miért a minisztérium tisztogat, és miért nem az a hatóság amelyik a minőségi felsőoktatásért felel?
A felvételizők és azok szülei miért akarják csak a diplomát és nem a tudást?
Amúgy meg félek, hogy ami most zajlik az csak a jéghegy csúcsának a kapirgálása.

10 év után

2009-07-15T08:20:00.000-07:00

Tíz éve Csíky Csengele, Fazakas Ernõ, Ferenczi Gyöngyi, Kézdi Imola, Kosztándi Zsolt Márdirosz Agnes, Mátray László, Nagy Dorottya, Simon Mátyás, Török Illyés Orsolya, összetételű osztály végzett a marosvásárghelyi Színházművészeti Egyetemen. Osztályvezető tanár Lohinszky Lóránd volt. Meghatározó nevei ők jelenleg a magyar színjátszásnak. Sőt, Fazakas Ernő Bukarestben román nyelven is aratja sikereit. Szombaton megtartották találkozójukat. Mint a mellékelt kép mutatja mind együtt voltak. Mindenki a pályán maradt. Már ez az utóbbi megállapítás is sokat jelent. Ha hozzá vesszük, hogy jelenleg a kolozsvári színjátszás nehezen elképzelhető, Kézdi Imola nélkül, Sepsiszentgyörgy sikereinek kovácsai Mátray László és Ferenczi Gyöngyi, a mai magyar film szinte nélkülözhetetlen szereplője Török Ilyés Orsolya, Nagy Dorottya a marosvásárhelyi Tompa Miklós társulat legtöbbett foglalkoztatott színésznője, Csíkszeredában a színházalapítás áldásos és keserves munkáját vállalta magára Csíki Csengele, Márdirosz Ágnes és Kosztándi Zsolt, Fazakas Ernő a bukaresti és újabban a budapesti Operett Színház ünnepeltje.... Szóval ahogy mondták régen: büszkék vagyunk rájuk.

Valakinek köszönet

2009-07-08T03:49:00.000-07:00

Szólt a kapus, hogy valaki hagyott számomra egy levelet. Belenéztem és a fényképen látható kis meghívó volt a borítékban. Sem feladó, sem aláíró... Megköszönni sem tudom neki személyesen. Pedig szerettem volna. Szeretem ezeket a kis fecniket. Lelkük van. Kelt Brassóban 104 évvel ezelőtt. Valakinek fontos lehetett, megőrizte, majd kalandozhatott különböző örökségekben, családról, családra. Most valakinek fontos volt, hogy beadja az Egyetemnek. NEm mondta meg a nevét, nem fedte fel a kilétét. Megőrizzük. Talán egyszer megcsinálhatjuk a színházi múzeumunkat. Köszönet, köszönet, köszönet.

Kisvárda két képpel

2009-07-06T21:54:00.000-07:00

Három fiatal művészek. Harsányi, Dimény, Sebestyén, ők már beleszülettek a műanyagpoharas, Metros kertibútoros, esőáztatta fröccsök, túl minden határon színház világába.

El tudnám képzelni azt a pillanatot, mikor egy találkozón, egy fórumon, egy valamin a színházi szakma képviselői leülnek és közös nevezőre hozzák Kisvárdát. Tartalmat adnának neki. Mert ma lassan-lassan úgy vagyunk vele mint ama híres Pavlov a kutyájával. A kutya már évek óta halott volt, de a nagyhírű tudós mikor felkapcsolták a villanyt ment etetni. Valahogy így járunk mi is a fesztiválra.

Cigányszerelem Szegeden, némi tanulsággal

2009-07-02T12:03:00.000-07:00

Kisvárda (még egyszer majd remélem szólok róla) után készültem haza, mikor Béres Attila azt mondja nekem, hogy Szeged éppen Kisvárda és Marosvásárhely között van, és meggyőzött, hogy nézzek meg egy próbát a készülő operettből. Hát akkor a Tisza parti város: Szegedi Szabadtéri Játékok. Lehár: Cigányszerelem operettje igencsak kilóg a klasszikus darabok sorából. Nincs benne boldog vég, nincs benne olyan sláger sem amit minden magyarnak, két pohár bor után illik ordítania a prímás fülébe. Ennek ellenére nagyon jól szórakoztónak készül az előadás. Több száz ember a színpadon, nyírfa liget, autentikus cigányzenekar, sztárok: Bodrogi, Molnár Piroska, Kovács Patrícia (nem ismertem igazán, de remek az alakítása) Sthol... no és Kiss B. Attila. Ez utóbbi művész úr régi ismerősöm. Együtt felvételiztünk annak idején a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetbe. Engem felvettek, őt nem. Tegnap ő játszotta a főszerepet, én meg örültem, hogy néző lehetek egy próbán. Jó példa a "felvételi vakságra" Attila ma az Operaház szólistája Budapesten. 1999-ben csomagolt össze Kolozsváron, mert elege lett a középszrűségből, a szélhámiából. Valószínűleg ha annak idején felveszik a színire, ma nem csillogna így a karrierje. Öröm volt sok év után egy jót beszélgetni vele. Öröm volt látni Béres Attilát egy jó bemutató küszöbén és ott volt Zajzon Zsolt is aki pár éve még itt volt Marosvásárhelyen és mára a pécsi színház oszlopos tagja. Mindegyik karrier, minegyik sors példaértékű a tehetségek elherdálása fejezetnél.... Most így felvételi előkészítés körül nagyon tanulságosak voltak ezek a találkozások.

Kisvárda 2

2009-06-26T03:53:00.000-07:00

Kissé nehéz itt írni. Nem csak azért mert a fesztivál rendelkezésére álló három (3) számítógép egy lépcsőházban van és a billentyűzetek és a programok igen sok kívánnivalót hagynak maguk után. Az is probléma, hogy nem nagyon van miről írni. Egy-egy hangosabb felszisszenés a színpadtechnikáról, a nem éppen színházbarát körülményekről már több mint húsz éve ismeretesek. Semmi, vagy nagyon kevés dolog változott. Várda nem erről szól, hogy Fesztivál. Ez az egyetlen hely ahol még erélyi színész fél órát beszélgethet, erdélyi színésszel, megnézhetjük a kollégák gyerekeinek, unokáinak fényképét. Pletykát lehet cserélni. Itt van az a hely ahol egy-egy előadás eljut a kritikusokhoz. Végre a Bukarestben élő Zsheránszky István megnézi a hallgatóink előadását. Mert ma Sepsiszentgyörgy és Nagyvárad között , Temesvár és Gyegyószentmiklós között félúton Kisvárda van és nem Marosvásárhely.

Kisvárda 1

2009-06-23T11:30:00.000-07:00

1990-ben ide vezetett az első külföldi utam. Útlevelem sem volt. Egy nagy közös papírra írták rá a neveinket. A városba érkezés előtt, az akkori igazgató megállította a buszt, és kötelezett arra, hogy hosszú nadrágot vegyek. Komoly színház, komoly színésze hosszú nadrágban jár, mondta. Mikor megérkeztünk persze senki nem várt. Valami bentlakás szobákat kaptunk, wc a folyosó végén. Közös zuhanyzó a hölgyekkel, kantin, kitűző, egyen póló... A gyűlésterem, amit Művészetek házának neveztek, mindenre jó volt csak színháznak nem. Nem volt zsinórpad sem. Mikor lejátszottuk az előadást (Madách: Mózes) lehullt a függöny s már adták is a díjakat. Minden társulatvezető meg kellett nevezzen három vagy négy színészét és azok kaptak plecsnit... sokminden nem változott az elmúlt húszegynéhány évben. Igaz a plecsniket már zsűri adja és a megnyitón nincs fúvószenekar (nem hiányzik) és a színészek délelőttönként nem árulnak kínai alsót a piacon.Mindenek ellenére az érdem a szervezőké, akik kitalálták a fesztivált és még életben tartják. Senki nem tudott, minden okoskodás ellenére, alternatívát nyújtani. Még mindig ez az a hely ahol egymást, pl. az erdélyiek , megnézhetik. Itt lehet beszélgetni, pletykálni, iddogálni.
Az idén nevet változtattak, Határon túli Fesztiválból lett, Magyar Színházak Fesztiválja. Már csak tartalmat kellene adni neki. Mert ha egyszerűen magyar fesztivál akkor jöjjenek a budapesti és a soproni és a kaposvári stb. színházak is. Az nem megy, hogy minden határontúli társulat itt játsszon, meg válogatás is legyen, de mondjuk az egyetemi produkciók csak versenyen kívül lehessenek jelen. Mindenek ellenére marad a régi szöveg. A kisvárdai fesztivál úgy viszonyul egy igazi fesztiválhoz mint a Várad keserű (színészek által kedvelt, fejfájást okozó likőr), az Unicumhoz.

Ez mán Ótonómia 2 (remélem utolsó)

2009-06-20T10:34:00.000-07:00

„Gáspárik a felújítás óta nem járt a Vigadóban”
Ferencz Attila, a Vigadó igazgatója elmondta: Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester ötlete volt a színház létrehozása, az ötletet pedig ő is támogatja. Gáspárik Attila nyilatkozatára reagálva hozzátette: „Szó sincs arról, hogy kineveztünk volna bárkit a leendő színház élére. Ez egy indulóban lévő projektszínház az önkormányzat működtetésével, aminek a vezetésére még nem hirdettünk versenytárgyalást, Gergely Lászlót pedig színészi minőségében kívánjuk alkalmazni, és ugyancsak őt bíznánk meg néhány előadás megrendezésével, szó sem volt arról, hogy ő lenne a színház igazgatója” – mondta Ferencz.

Hozzáfűzte: tudomása szerint Gáspárik Attila a Vigadó felújítása óta nem járt még ott, így nem tudhatja, hogy az mennyire alkalmas egy színház számára. „Az épület felújítása még nem fejeződött be, de jó iramban haladnak a munkálatok. Úgy vélem, az épület biztosítani tudja egy induló városi színház működéséhez a szükséges feltételeket. Ezenkívül egy helyi színházzal lehet leginkább meghódítani a helyi közönséget, és ennek létrejötte más társulatok vendégszereplését sem zárja ki” – szögezte le.

A fenti anyag a Krónika című lapban jelent meg. Kértem az újságírót az első mondatban, hogy írja le a következőket: nem én Gáspárik Attila, nem engedem el a hallgatókat. A jelenlegi egyetemi szabályozás nem teszi ezt lehetővé. Sajnálom, hogy nem sikerült lejegyeznie.
Egyéb a pontosítások végett: Kedves Ferenc Attila, lehet, hogy minden személyt ismer aki belép az általa igazgatott Vigadó épületében. Sajnálom, hogy nem jelentkeztem le. Láttam, sőt ismerem az épületet. Beszéltem olyan kollégákkal is akik mostanában játszottak benne. Ferenc is elismeri, hogy még dolgoznak rajta. Magyarán a jelen pillanatban, így ahogy most van nem alkalmas egy korszerű színháznak. Továbbá van valami félreértés amit a városban kell tisztázni, Gergely László mint igazgató írja alá az intézményünkhöz írt levelét. Magyarán valaki itt füllent! Most akkor igazgató vagy nem, kinevezték, vagy csak magát nevezte ki?
Végül kedves Frenc Attila remélem nemsokára személyesen beszéljük meg, vetjük össze azokat a dolgokat amit nem rég mondtál az irodámban az induló színházról. Valahogy most másként értem!
Sajnálom, hogy bizonyos kételyeim ilyen vihart kavartak egyese elöljáróknál. Színházat kell csinálni, de nem bármi áron és nem akármilyen formában. Ha lett volna egy konzultáció, nem velem, a környék színházigazgatóival, fenntartóival,az erdélyi színházi szama képviselőivel, ma biztosan sokkal világosabb lenne az ügyben.

S a bábosok?

2009-06-18T05:38:00.000-07:00

Sokszor méltatlanul megfeletkezünk a bábszínészekről. Tennap jó egy vizsgát láttam az első éven. Sajnos felénk még sokan úgy tekintik, hogy a bábszínház, az csak a kisgyerekeké. Jobban kéne figyelni rájuk, többet segíteni nekik. Végre Temesváron is indult valami, Szatmár is mozgolódik. Ha valami hiányzik Székelyföldön az a bábszínház. Felénk van képzés. Nem rég tudtam meg, hogy a munka törvénykönyve szerint a bábszínészet még mindig csak középiskolai végzettséget kér. Magyarán anyagilag nem éri meg a felsőokatásban megtanulni a szakmát. Hát akkor hol? Tudomásom szerint nem létezik bábos középiskola! Ma elég ha bemész az utcáról és bábos vagy? A helyzet orvosálsára ugyancsak a tegnap felvetettük (Szenátus) egy komoly akció terv vázlatát, aminek a végén a munatörvény megváltoztatása áll.
Meg kellene ösztönözni a darab írást is számukra...

Forr a szesszió

2009-06-16T23:08:00.000-07:00

A szesszió az egyetemen olyan mint egy mini színházi fesztivál. Rengeteg esemény történik. Minden szegletben, repedésben zúgnak a szövegek, szólnak a nyelvgyötrők, az énekek. Nemrég a wc.-ben hallgattam meg, akaratlanul, egy pár darabrészletet... Tolsztoj, Tasnádi, Szép Ernő, Hunyadi Sándor, Ganina Carbunaru, Weider stb. Sokszor ezek a vizsgadarabok jobbak, mint az amit egész évben a színházak produkálnak. Ilyenkor elszomorodom, mert tudom, hogy milyen sokk az a hallgatónak mikor kikerül a színházhoz és nem tapasztalja azt az igényes megközelítést amit a próbatermekben gyakorolt. Sajnos vannak olyanok is akik a hegy alatt próbálják bepótolni az évközi folyamatos munkát. Ellenük harcban vagyok, amiért valószínűleg nem vagyok a legnépszerűbb ember. Meg kell érteni, hogy nem lehet gyakorlati tárgyakat tömbösíteni. Nem lehet modulban megtanulni beszélni, énekelni. Ne bolondítsuk magunkat. Tudom, hogy nehéz egyszerre színpadon is dolgozni meg tanítani, de hát ki mondta, hogy könnyű!

Ez mán Ótonómia?

2009-06-12T08:07:00.000-07:00

Levelet kaptam az alakuló kézdivásárhelyi színháztól. Kérnek pár hallgatót ősztől egy produkcióba és az ottani alakítás majd jegynek is számíthat... Kedves! Jó hogy nem akarja egyből felszámolni az egyetemet. Amúgy a helyzetet nem értem egyáltalán. Kézdivásárhelynek kell színház? Mármint állandó? Az önkormányzat annyira gazdag, hogy csak úgy bele lehet ölni a pénzt Thálaia kisasszonyba? Kétlem, hogy felmérés készült volna a gazdasági lehetőségeket és a színházi igényt figyelembe véve. Tizennyolcezer magyar ember lakja a várost. HA mindenki elmegy kéthavonta egyszer...esetleg.... de már nem élőnk diktatúrában. Amivel végképp nem érthetek egyet, az az hogy versenyvizsga nélkül nevezzenek ki valakit egy közpénzekből gazdálkodó intézmény élére. Félő, hogy egyesek így képzelik el a kulturális autonómiát. Megkerüljük a szakmát, megkerüljük a demokrácia alapszabályait, ha hatalmon vagyunk döntünk életről és halálról. Kovászna megyében (ide tartozik Kézdivásárhely) nincs egy árva mozi sem. Kit érdekel a 32 kilométerre működő európai rangú sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház. Nem volt elég példa, a jóval nagyobb lakosságú, székelyudvarhelyi színház szenvedéstörténete. Ott is egy politikai ambíció szülte a színházat. Azóta is a napi életbenmaradás a tét...
Tény ami tény egyetemünk nem bocsátkozik kalandokba és nem teszi ki a hallgatóinak szakmai fejlődését kulturális martalócok ambícióinak.

POSZT O9. III

2009-06-07T23:33:00.000-07:00

Rengeteg itt a program. Nyílt Fórum az új színházi szövegek, régebben darabok, klinikája, felolvasó színház, koncertek, kiállítások, szakmai beszélgetések... Itt álljunk meg egy csöppet. Másodjára vagyok itt zsinórban. Részt veszek a szakmai beszélgetéseken. A kisvárdai szakmai beszélgetéseken is rendszeresen ott vagyok. Nagyjából ugyanazok generálják a vitákat. Hozzáértő jeles szakemberek stb. Ennek ellenére most már egyértelműnek tűnik, hogy az itteni beszélgetések sokkal elnézőbbek. Kisvárdán heves, parázs viták, nagy indulatokat generáló viták szoktak kialakulni (sokszor nagy sértődésekkel) . Itt kedélyes vállveregetések jellemzik a délelőtti fórumokat. A kritikusok beceneveiken szólítják a rendezőket, színészeket. Sokszor ha nem ismered a háttereket (ugye tudja maga Intim Pista) nem is érted a hozzászólást. Igen, igen ez egy kicsit nagyon belterjesnek tűnik. Nem feltétlenül rosszaságból. Így alakult ki. Mindenki mindenkit ismer, szeret, vagy gyűlöl. Klikkek vannak, mondják szakmai vonalnak az elegánsok. Érdekszövetségek jöttek létre (generáció?) Az objektivitáshoz nélkülözhetetlen távolság (mint üveggolyó) eltűnt. Sokkal inkább baráti kvaterkázásnak tűnnek ezek a szakmai megbeszélések. Ej ha itt lenne egy-két külföldi kritikus aki nem tudja ki az a Mimi, Putyi, Himi meg a Humi. Akik szűzen tudnának viszonyulni...Igaz, ha jól végignézi az ember a sorokat sok, mértékadó hazai kritikus "lekopott" innen az elmúlt évek során. Lám-lám Kisvárda ebből a szempontból még jól működik.

POSZT 09 II.

2009-06-06T00:50:00.001-07:00

Egy színházi fesztivál nem csak arra szolgál, hogy az ember előadásokat nézzen, személyesen ápolja a barátságokat. Az információcsere, még az internetes korszakban is, kiválóan működik itt. Tegnap tudtam meg, hogy a szatmárnémeti színház, Harag György Társulatának új igazgatója van. Keresztes Attilára vár az a nehéz feladat, hogy a jobb napokat megélt társulatnak új irányt szabjon. Sikert neki!

Vajon a sajtónkban ez a tény miért nem rendelkezett hír értékkel? Újságolvasó, médiafigyelő embernek tartom magam és több száz kilométert kell utaznom, hogy a Király utcában tudjak meg, egy nagyon jelentős társulat élén végbe ment változást? Persze ha leváltották volna, akkor még tüntetést is szerveznek. Így azonban nem érdekes a rommagyar médiának.

POSZT 09 I.

2009-06-05T02:29:00.001-07:00

A három úri(?)ember a képen nem temetésen van, nem a lezuhant repülő áldozatainak az emlékének adóznak. Ők ünnepélyesen nyitják meg az pécsi Országos Színházi Találkozót. A magyar színház ünnepét. A kép kissé túl vidáman adja vissza a hangulatot. Valahol a főtéren kellett volna nyitni, de esett az eső. Aztán jött a káosz, amikor senki nem tudott semmit. Majd órányi bizonytalanság után, az első előadás előtt (Mohácsi János: Képzelt beteg ) hirtelen megjelentek három férfiak és szóltak ünnepélyesen. A kép közepén a Találkozó társigazgatója, Jordán Tamás. Könyörgöm, ha ismeri valaki akkor mondja meg neki, hogy nyilvános fellépésen nem illik a kezünket a hasunk alatt összekulcsolni. Ez nem szabadrúgás. Egy kiváló művész és szervező, aki életét rivaldában tölti, kínos... Ezek után nem csoda, hogy Jordánt körülvevő két politikus azt képzeli, hogy kézzel a tökön elegáns. Az egyik politikus nem elég, hogy kézzel takarta férfiasságát, de fekete kosztümhöz, lila inghez, barna cipőt húzott. Megértem, hogy egy államtitkár munkaköri leírásában nincs benne az ízlés, de mégiscsak a kultúrát felügyelő kormányszervről van szó. A felolvasott szövege, nem lett volna rossz, ha tudta volna olvasni... A harmadik gyászhuszár Pécs új polgármestere volt. Szövege akár a sertés hízlalók országos konferenciáján is elmondható. Semmitmondó, udvariasan kenetteljes. Más polgármesterek a ciklus végére butulnak ilyen szintre...

Na akkor ünnep. Még szerencse, hogy a pécsi színház feledtetni tudta a malőrt, egy kiváló előadással.

Részletek a www.poszt.hu oldalon

EU-s választások

2009-06-03T05:43:00.000-07:00

Pár napon belül itt választás lesz. Ki menjen az EU Parlamentbe. Pár hónapja várom, hogy valaki valamit a kultúráról, a felsőoktatásról is szólna. Nem bánom ha hülyeség, de legalább mondja azt, hogy tud ezekről a kérdésekről. Reménytelen mint aki halottat költöget. Egy fórumon meg is kérdeztem egy jelöltet az egyetemekről , aki pökhendi módon jópofizott. Egy másik a múltba révedt tekintettel arról sírt, hogy 195o-es években milyen jó volt Kolozsváron diáknak lenni. Mit mondjak? Perspektíva semmi. A művészekre megint csak biódíszletként volt szükség a kampányban. Mindezek ellenére azt mondom, hogy el kell menni választani (szavazni?). Egy szavazatnyi esélye van mindenkinek, hogy valamit mozdítson...

Ballagás 09

2009-05-28T21:11:00.000-07:00

Kissé zavarban vagyok ezzel a ballagással. Amióta a bolognai rendszerben működünk, akkor ez az egész egy kicsit olyan furcsa. Most ballagnak az alapképzésesek és akkor majd jönnek mesterizni és akkor is ballagnak, majd remélem a doktori iskola végén is ballagnak... Van már ballagás a napköziben, az negyedik, a nyolcadik és a tizenkettedik végén. Lehet a jövőben be kéne vezetni a szemeszterek utáni ballagást, hogy az Erasmus programban résztvevők is ballagjanak... Persze ünnepelni kell, hát akkor ünnepeljünk! Olé

Tanár ugrik ki az ablakon

2009-05-27T23:45:00.000-07:00

Tegnapi felvételünkön Rokaly Vilmos tanár úr akrobatika órán gyakorlatban is megmutatta a hallgatóknak, hogy mi a feladat. Helyesbítek Dr. Rokaly Vilmos. Hogy ez itt egy megszokott mutatvány, a kép jobboldalán, azt utcát bámuló diáklány is bizonyítja. A tanár úr valamikor tornász edző volt, Keresztes Ildikó táncdalénekesnő edzője. Ezt az utóbbit megbocsátottuk neki, mert évtizedek óta ő felel a színészek akrobatikai felkészültségéért. Mikor Bogdán Zsolt a korláton jön le a kolozsvári színpadon lélegzetelállító magasságból, mikor Hatházi az erkély korlátján egyensúlyozva mondja a szövegét... akkor mindig egy kicsit Vilit is látjuk. (amúgy már túl van a nyugdíj korhatáron) Ugrását követően jöttek(?) repültek a hallgatók is.

Azt hiszem ilyen az ideális tanár. Hitelét nem mellveregetéssel, szigorú szemüvegekkel vagy netán lefitymáló stílussal próbálja meg erősíteni, hanem a személyes példával.
Amúgy el tudom képzelni, mit gondolhatnak a járókelők akik az utcáról benézve azt látják, hogy repül ki az ablakon a tanár, majd a diákok. " a rektor rendet tett?"

Vendégtanárok

2009-05-27T00:27:00.000-07:00

Lehet imába kéne foglalnom, azt a fapados járatot ami összeköti a világot Marosvásárhellyel. Amióta Európa csupán pár percre van tőlünk sokkal szívesebben jönnek a vendégtanárok. (persze remélem ez nem csak a repülőnek szól) Az idén húszan voltak. Székely Gábor, Enyedi Ildikó, Máthé Gábor, Bodor Johanna, Nánay István, Kerényi Miklós Gábor, Jákfalvy Magdolna, Leitner Sándor... Már csak egy pár tanár kollégát kellene meggyőznöm arról, hogy a vendégtanár nem feltétlenül azért jön, hogy az itteniek szakmai méltóságát aláássák. Nehéz nyitottnak lenni. Néha komoly energiát kell fogyasztani arra, hogy kitörjünk a kisvárosi langyosságból, a kicsinyes dolgokból.
Pár napja Bicskei Zsuzsa, Pina Bausch társulatánál dolgozott évekig, jelenleg Bocsárdinál színésznő, fejezte be munkáját a másodévesekkel. A képen egy mozzanat látható a "vizsgából". Valószínűleg nem könnyű a hallgatóknak sem, másnap visszamenni az alaptanárokhoz. Ezek a találkozók, bízom benne, hogy motiválják tanárainkat... bízom benne... bi...
Amúgy a vendégtanárok honoráriumai pályázatok útján jöttek össze.

Kányádi

2009-05-26T01:35:00.001-07:00

A hétvégén láthattuk, hogy vannak még sztárok kies e hazában. Kányádira annyian jöttek, mint egy jól sikerült rock koncertre. A hangulat is hasonló volt. Sándor bácsi kirobbanó formában, humorral órákon át szólózott. Persze Kovács András Ferenc is szépen pengette a másod hegedűt. Gyógyír volt ez sok kudarcra, sok tehetségtelen hazugságra amiket az elmúlt napokban láttam...
Kányádi amúgy az Egyetemünk hallgatója volt és önként távozott, annak idején. Vajon milyen színész lett volna belőle? Biztosan nem kérte volna ki magának félpercenként a tiszteletet, kicsinyes hiúságában... mint más művészetekben jeleskedő kortársi (nem mindenki) Túléljük. Köszönet a Látónak (tessék olvasni) hogy hozzánk hozta a rendezvényét. Köszönet Sándornak, hogy ebben a az irodalmi Wasskorszakban nem veszítette el humorát és tehetségét.

Zöld jelzés

2009-05-21T20:38:00.000-07:00

Megjelent a Hivatalos Közlönyben az új szakokról szóló passzus. Magyarán minden akadály elhárult az egyetem oktatási kínálatának a kibővítése elől. Ősztől indul a drámaírói mesteri és a táncművészeti szak.
Drámaírás: úgy szeretnénk felfogni mint egy kreatív folyamatot. Jelentkezhet bárki aki elvégzett már egy alapképzést. Lehet az színész, dramaturg, mérnök, vagy bölcsész (a gyengébbek kedvéért: filológus) A képzés két évet tart és a gyakorlati munkán lesz a hangsúly. Kiss Csabát nyertük meg az aktív drámaírók közül, de még lesznek meglepetések és vendégtanárok. A tapasztalat azt mutatja, hogy sokszor, sok helyen elkél egy-egy jó párbeszéd író. A média és ezen belül a reklám szakma igen silány színvonalat mutat drámai töltetet illetően. Az újságírásban, forgatókönyv írásban is elkelnének már a bot csinálták mellett a jó iparosok.
Táncművészet: nem táncoktatókat szeretnénk képezni, hanem olyanokat akik a színpadon táncból szeretnének megélni. Alapképzésről lévén szó nem kötelező "kigyúrt" táncosnak lennie a jelentkezőknek. (érezze az a tanár is, hogy van kit tanítania) Az oktatás három évet tart és lesz benne drámai gyakorlat is és választhatóan néptánc, illetve sport tánc. András Mihály, Szalay Zoltán Könczey Csongor és Csilla lesznek a már az egyetemünkön oktatók segítségére.
Felvételi előkészítők a hétvégén, részletek a www.szini.ro honlapon.
Októbertől lesz nálunk sok mulatás! A táncosok táncolnak, a színészek játszanak, a muzsikusaink húzzák, a drámaíróink megírják, a teatrológusok elemzik, a rendezők kiosztják, a bábosok báboznak, a tanárok mosolyognak és egymást ölelik...na jól van ez így. Kérdés?

Harag nélkül

2009-05-19T20:34:00.000-07:00

Pár napja egy Tollász (olyan ki jegyzetekkel árasztja el a helyi sajtót ha van, ha nincs mondandója) megírja Harag György végső nyughelyének siralmas állapotát. http://www.vasarhelyi-hirlap.ro/#top (Harag György sírja) Igaza van, a sír igen elhanyagoltnak tűnik. A későbbiekben azt latolgatja, hogy tenni kéne ezért valamit ezen áldatlan állapot ellen. Hosszas felsorolás következik pl..." És van Marosvásárhelyen egy színházművészeti egyetemi akadémia (amelynek növendéke volt valamikor, és dolgozott ott, nem is akárhogy)"
Nos: - Marosvásárhelyen egyszerűen Színházművészeti Egyetem van, semmi akadémia
- Harag György sajnos soha nem tanított ezen az Egyetemen (kivéve a hatvanas évek elején mint óraadó, rövid ideig)
Merő rosszindulat, vagy félretájékoztatás? A szerző történész, nem tudná, hogy a tények makacs dolgok? Vagy egyszerűen a "rommagyar" sajtó felületessége kikezdte a nemhivatásos jegyzet írókat is?
Továbbá feltehetünk a cikk kapcsán egy kérdést. Jogodban áll-e egy sírhelyet rendbe tenni, mikor az özvegy még él? Legyen az bármilyen hírességé. Ezt nem tudom.
Van még a cikkben egy érdekes rész: "ők is vihetnének virágot a névadó végső nyughelyére". Úgy tanultam református nagyanyámtól, hogy nagy tiszteletlenség zsidó temetőbe virágot vinni. A cikk írója ne tudná?
S ha már így felszösszen, én is megkérdezném évekig amíg RMDSZ tanácsos volt a városban, hányszor vetette fel a Tanácsban, azt amiről többször szóltak, szóltunk, miért nem viseli Marosvásárhelyen egyetlen utca sem Harag György nevét?
Persze, persze felületesen sokkal könnyebb dolgok...

örök kiszolgáltatottság

2009-05-14T23:32:00.000-07:00

Pár hete tanui lehettünk annak, hogy a bukaresti Uniter gálán, elvéreznek a magyar jelöltek. Természetesen nagy dolog, hogy Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy több jelöltet is adott. Kár, hogy a hazai magyar média koránt sem érzi fontosnak az ilyen sikerek közzétételét, az esemény súlyának megfelelően. Berlini sikereket nemrég megélt Péter Hildát is csupán egy benzinkút színes kiadványának címlapján láthattuk. A többiek megelégedtek az MTI színes híreinek átvételével.
Most jött a hír, hogy a pécsi POSZT-ra sem mehet az egyetemünk, mert nincs pénz. A Molnár Ferenc, Ördöge jó, meg minden de...Próbáltam ajánlani a közös finanszírozást, de semmi képpen nem lehet. Válság van, mondják. Igen évek óta válság van. Mi onnan nézve határon túliak vagyunk ( csak tudnám mi az a közös Európa). Ebben az esetben bokréta lehetünk a kalap mellé. Bokréta? Egy szál virág. Ebben az évben a Tamási Áron színház lesz ebben a szerepben. A választó bizottságot játszó "egyszemély" mint a nagytata gyümölcsöskertjében, nézi a termést. A kolozsvári Három nővér több kategóriában jelöltetett az Uniteren, Magyarországon nem fért be a fesztiválra? Nem.
Itt kisebbség, ott határon túli? Örök kiszolgáltatotttság!
Csak ilyen történésekkor, mint a pécsi visszautasítás, ne kellene a tág színészszemekbe nézni, akik még nem nagyon értik " az ezernyi bársony függöny" mögötti történéseket.

Ez-az és Zalányi

2009-05-13T02:20:00.000-07:00

"nem lehetne megoldani, hogy az egyetemen wireless internet legyen?" mondta pár hete ezen a fórumon Zeneida. Jelentem megoldottuk. Működik az egyetem területén a szabad internetes hozzáférés.
Megtaláltuk azt a kollégát is aki az első évet indítja, Zalányi Gyula személyében. http://www.uat.ro/hu/newsDetails.html?nid=170
Társa Sebestyén Aba. Nagyon jó páros lesz.
Zalányi.... nem volt házfal, köz vécé, kapualj Nagyváradon 1973-ban, ahová ne írták volna ki a rajongók, hogy "szeretlek Zalányi" Volt egy előadás, Plenzdorf írta ha jól emlékszem, aminek a főszerepét játszotta Gyuszi. Ifjú W. újabb szenvedései. Zenés, mit zenés, igazi musical volt. A színpadon a Metropol élőben játszott, minden este zsúfolt ház, a város lázban égett. Persze ha jól emlékszem. Zalányi volt a főszereplő. Akkoriban minden lány szerelmes volt belé, majd minden fiú Ő akart lenni. Ennek ellenére nem volt rossz színész. Egy napon összecsomagolt és elment Marosvásárhelyre... hát ott sok nagy mogulok voltak... harcát megvívta. Majd Tompa Gábor fedezte fel: őrületes Cukorváros, majd Hamlet... Tanított is. Versmondás, vagy művészi beszéd órán: a szöveget tudod? Igen. Halljam. Biztos vagy benne, hogy ezt így kell mondani? Nem. Akkor hogy? Nem tudom. Gondolkozzzzzzzzz. Fene tudja de jó órák voltak. Majd újra csomagolt, mikor már a sok áramszünet, üres , jegyrendszer polc elviselhetetlenné vált számára. Magyarországra nem nagyon tudod elvinni a múltadat, lehetőséget sem nagyon kapsz negyven felett. Persze színháznál volt és dolgozott Taubbal, Csiszárral, Bagó Bertalannal... de milyen színész az aki nem akar az elsők között is a legelső lenni? Most megint csomagol és jön és bizonyítja, hogy vann visszaút és a határ az csak egy múltbéli emlék.

Nesze nekek nívó

2009-05-12T01:43:00.000-07:00

Gyuszika rendes csávó, segít a nagymamájának is. Fiatal és akkor hát ő a jövő záloga. Vasárnap sietett, mert egy kis mezőségi faluban, ahol ő lakik, koncert volt. Sláger Tibó simogatta a rajongók lelkét. Pár hete Fekete Pákó nagy sikerű székelyföldi turnéjáról láttunk képes beszámolót. Ezen a héten Homonyik Sándor biztosítja a színvonalat egy Marosvásárhely közeli községben a falunapon. Nemrégiben láttam egy dokumentumfilmet a bukaresti tv magyar adásában amelyet politikusok rendeztek, mekkora dilettantizmus volt... nesze neked erdélyi kultúra. Sakkormér kell kell eröltetni az egyetemen a színvonalat, az igényességet, mikor az agresszív középszer ott áll lesben minden sarkon?
Szép csendesen a szarlé elárasztotta az ünnepeinket. Tehetetlenül bénázunk a "magaskultúra" rozoga tákolmányán. Sláger Tibón, Homonyikon, Fekete Pákón edzett fiatalaktól várjuk a megváltást.
Ej, ej Gyuszika mivel fogsz engem szórakoztatni az aggmenházban?

Fesztivál Szombat!

2009-05-06T04:52:00.000-07:00

Nagyon Rövid Filmek Fesztiválja

2009-05-05

harmadszor Marosvásárhelyen

A NAGYON RÖVID FILMEK FESZTIVÁLJA

Vetítések: május 9.-én, délután 6 órától a Stúdió Színházban

51 film a nemzetközi versenyben és 21 a „Női szavak” programban

A nézők szavazhatnak kedvenc filmjükre

Jegyek a helyszínen válthatók

Főtámogató: Orange

Média partnerünk a Radio Gaga

Szervezők: Maros megyei MADISZ, Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem, Kolozsvári Francia Intézet és Nanosphére Productions SARL (Franciaország)

A Nagyon Rövid Filmek Fesztiváljának (Le Festival des Trés Courts) ötlete 1999-ben „született” Párizsban, a Képek Fórumában. (Forum des Images). A kezdeményezést azonnali siker követte, alkotók és közönség egyaránt érdeklődést mutatott a film eme rövid, tömör formája iránt.
A jelenkor számos audiovizuális eseménye között a Nagyon Rövid Filmek Fesztiválja két fő jellemvonásával vált egyedivé: a filmek nagyon rövid időtartamával és a nemzetközi versenyprogram a világ különböző pontjain való egyidejű bemutatásával, amellyel egy virtuális kapcsolatot teremt a helyszínek nézői között.
A „profi” és amatőr filmesek alkotásainak időtartama nem haladja meg a 3 percet és korlátozás nélkül képviselik a filmművészet valamennyi műfaját. A válogatásra benevezhetőek kisjátékfilmek, videók, animációk, dokumentumfilmek, kísérleti filmek, stb.
A nemzetközi versenyprogram bemutatására május első felében kerül sor, egyazon periódusban szólítva a vetítővászon elé a világ különböző országainak közönségét, és ezáltal meghatározván az esemény újszerű és kulturálisan egyesítő jellegét. A Nagyon Rövid Filmek Fesztiválja idén egyszerre zajlik 14 ország 80 városában.

Az idén 11-dik alkalommal megrendezett Nagyon Rövid Filmek Fesztiválja mára fontos helyet vívott ki magának a nemzetközi audiovizuális események naptárában.
A rendezvényre romániai bemutatkozására 2007-ben került sor 10 városban, és ezzel a helyszínek számát tekintve rögtön a második helyre került Franciaország mögött.

Idén 26 romániai városban kerül bemutatásra az 51 filmből álló nemzetközi program („Festival des Très Courts”), amelyet egy 21 filmet tartalmazó, nők által készített, illetve nőkről szóló filmek („Paroles de Femmes” – „Női szavak” ) válogatása egészít ki.

A nemzetközi válogatásban szereplő filmeket az alábbi összetételű zsűri bírálja el: Jean-Loup Hubert – rendező, a zsűri elnöke; Adrien Jolivet – színész; Farid Lozes – rendező; Clement Martin – rendező, a legjobb eredeti alkotás 2008-as nyertese; Brigitte Pardo – a Canal+ rövidfilm programjának koordinátora, Trinidad – színésznő

A nézők minden helyszínen szavazhatnak kedvenc filmjükre, a leadott szavazatok alapján ítélik oda a nemzetközi Közönség-díjat.

A nemzetközi program díjai:
A fesztivál fődíja: 1000 Euro
A legjobb eredeti alkotás/ötlet díja: 500 Euro
Legjobb animáció díja: egy Wacom grafikai tábla
Közönségdíj: miniDV videokamera

Országos támogató: Orange

Marosvásárhelyi média partnerek:
Rádió GaGa
Népújság
Cuvântul Liber
Vásárhelyi Hírlap
MÚRE

Színház és sajtó

2009-04-29T22:46:00.000-07:00

Két hír, egy a sajtóból, a színház tájékáról:

Népújság, Marosvásárhely "Legjobb díszletterv díja: Andrei Bothe;" 2009. április 29., szerda
egy a médiából:
MTV, Átjáró április 27 2009, Debreceni Mihály vezette műsorból: 1994-ben alakult meg Erdély első és mindeddig egyetlen magán stúdió színháza... a Kiss Stúdió Színház állami támogatás nélkül működik...

Az első hír valószínűleg Both Andrásról szól aki San Diegoban egyetemi tanár és díszlettervező. Marosvásárhelyen született és a mai napig sűrűn jár haz, többek között a Színin is vendégtanár. Szülővárosa "legolvasottabb napilapja" még a nevét sem tudja leírni?

Második hír is jól jellemzi a mai újságírás színvonalát illetve a színházhoz fűződő viszonyát. Egyetlen magánszínház lenne a Kiss Stúdió? Csupán, Marosvásárhelyen működik rendszeresen a Yorick Stúdió, a Tamacisza, a Hahota társulat, a Gruppen Hecc, teszik ezt évek óta. NAgyváradon is van egy Matyi Műhely stb. Hogy "állami támogatás nélkül"? Csak a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapjára kell rámenni és ott ki lehet számolni a Kiss Stúdiónak a magyar államtól elnyert pénzeit. Vagy az újságírók szerint a magyar állam az már nem is Állam? Persze ez így bombasztikus, illetve van hírértéke. Hogy Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos évek óta teszik a dolgukat széles e világban, az a magyar közszolgálatban nem érdekes... Persze örülnünk kell, hogy beszélnek a színházról, ha még a neveket sem tudják helyesen leírni, ha még az információk is hamisak de írnak... Éljen, éljen, éljen becsüljük meg.

Felvételi kampány

2009-04-27T23:07:00.000-07:00

Tegnap a marosvásárhelyi Papiu Ilarian Nemzeti Kollégiumba voltam hivatalos. Egy díszteremnyi fiatal több napos színházi vetélkedőt szervezett. Meghívtak, hogy beszéljek az egyetemről és a színházról. Meglepetésemre nem lett egy unalmas, kínrendezvény. Hányszor ásítoztam végig ilyesmiket valamikor.
Ma Kolozsváron kell beszélnem az induló táncművészeti karunkról. Magyarán elkezdődött a felvételit előkészítő kampánykörút. Házalni kell, mert bizonyos egyetemek belekényszerítenek. Egyesek, úgy fogják fel az egyetemi kínálatot mint valami kozmetikai cikket, vagy nyaralási ajánlatot (három az egyben). Nemrég egy magánegyetem olyan szakokat hirdetett, amelyiknek éppen csak letették a dokumentációját, az engedélyeztetésre... Persze elmondták, hogy nem kell felvételizni, elég az érettségi diploma. Nagy garral, hozzátették, hogy az országban, ők az elsők, ebben meg abban. A Babes-Bolyai cáfolta "a bombát" de az már kit érdekel. A sajtó sem tépte szét magát a cáfolatokkal. Nehogy már egy potenciális reklámozót nehéz helyzetbe hozzanak. Nem hivatalos, de megbízható források szerint az említett egyetem több tízezer eurót költ a felvételi kampányra. Telik, mert nagy szponzoraik vannak. Bőrömön tapasztaltam, hogy ha ott akarsz tanítani akkor kötelezően egy bizonyos bank kártyáját használhatod. A bank persze szponzora az egyetemnek, képviselői az egyetem vezetőségében foglalnak helyet. Egyszer még bankot is kellett váltani, az ott oktatóknak. Kötelezően. Hm.... több száz (ezer?) bankkontó... így lehet nagyzolni. Kár, hogy egyetemnek nevezik magukat, a KFT jobban illene rájuk (legalábbis sok esetben). Tegnapi sajtóhír szerint nyolc romániai magánegyetem szervez illegálisan, mesteriket. Magyarán nem könnyű, minőséggel, komoly rostával, hallgatókat toborozni. Mindenek ellenére megéri!

Csúnya 2

2009-04-24T22:33:00.000-07:00

Nos akkor minden elkészült arra, hogy ma este napvilágot lásson a Csúnya. Próbálok nem gondolni arra, hogy kimaradt nyolc év az életemből, ami a színpadot illeti. Este kiderül, hogy bírja a terhelést a test, az agy a reflektorfényben! Persze az az igazság, hogy az elmúlt napokban már örömet is okozott a játék. Milyen lesz mindez a közönség előtt? Mikor (magam előtt is homályos körülmények miatt) elhúztam a színházból, azt hittem, hogy nagyobb port fog felverni az eset. Volt mögöttem vagy hatvan színházi szerep, fesztiválok, meg ez-az... de egy kérdés sem lett belőle. A média száraz ténynek fogta fel. Sokan a kollégák közül, fakszinak, Azóta látom, hogy sokkal fontosabb karrierek múlnak ki észrevétlen. Mit csinál ma Csíki András, Tarr László, Tóth Tamás... Nyolc év alatt új generációk jöttek a színházhoz, új nézői réteg cseperedett fel. Sokaknak, megdöbbenést okozott maga a hír, hogy játszani fogok. Nem tudták, nem tudják elképzelni. Vissza lehet-e szállni? Néha érzem, (vagy csak vélem érezni?) ezt-azt a hátam mögött... persze a REKTOR most éppen játszik és akkor most nekünk... Csak a mérték, az a fránya, az maradjon meg, ha volt, van egyártalán. Akkor: mindent feltenni egy tétre...

Kampány van

2009-04-21T22:17:00.000-07:00

Kitört a választási kampány az egyetemen. A magyartagozat hallgatói önszerveződésbe kezdtek. Két jelöltnek is megjelentek a plakátai. Szorítok, hogy minél többen aktivizálják magukat, a kialakulóban lévő diák érdekvédelmi szervezet megszervezésében, működésében. Nem szeretnék tanácsokat osztogatni, és nem is kell a következőket annak felfogni.
Jó lenne, ha azok akik most egymással szemben kampányolnak, nem lennének a végére ellenségek.
Jó lenne, ha ez a kampány nem okozna feszültséget a különböző osztályok között.
Jó lenne, ha a vezetésre jelentkezők megszólítanák az összes diákot, pl. a zenészeket, a dramaturgokat, a díszlettervezőket, a mesteriseket és esetleg a doktorisokat is.
Jó lenne, ha ..... de mára legyen elég a jótanácsokból.
Nagyon fontos, hogy kialakuljon egy diákszervezet. A hallgatóknak kell majd átvenniük, előbb vagy utóbb a színházak, bábszínházak, egyetemek vezetését. Nem nézhetjük tátott szájjal, hogy "ejtőernyősök", politikusok, félművelt aktivisták irányítsák a művészeti intézményeket, kulturális egyesületeket.
Sapropó, ojjan lyó lenne, ha a kampány nem modellezné le a körülöttünk lévő politikai mozgásokat, beidegződéseket... na

Joghurt és Hamlet

2009-04-19T23:40:00.000-07:00

Mikor emberek (tanárok) összeülnek s beszélgetnek, cserélik a tapasztalatot, érdekes dolgok bukkannak felszínre. Minap, régebben, egy magánegyetem színészképzőszakának tanárával beszélgettünk. Hosszan, őszintén. Egyszer csak mondja, hogy könnyű nekem. Gondoltam, a biztos állami támogatásra gondol. Tévedtem, mert a későbbiekben azt fejtette ki, hogy a "könnyűség" forrása az, hogy szabadon választhatom meg a tanáraimat. Velem ellentétben ő, mint sok pénzbe kerülő magánegyetem, a szülőknek állítja össze a tanári kart. Nemrég fejezte be a tárgyalásokat egy hölggyel (színi diplomával), aki a mosóporreklámok által vált híressé. Sikerült, nem kevés pénzért, a makacs foltok hercegnőjét, meggyőznie arról, hogy tanár legyen nála. Az egyetem után érdeklődők száma a mosópordíva következtében megnőtt. A tanár úrban, aki amúgy egy jó színész (de hát meg kell éljek valamiből) még volt annyi művészi tartás, hogy restellte magát a módszereiért. Most persze tudnék következtetéseket levonni. Hideget, meleget, cinikusat, gonoszat meg vicceset is. Nem teszem. Nálunk sem könnyű a tanári kart kiállítani..................................... és még egyszer................ Ez csak egy kis történet arról, hogy milyen képlékeny még a mi vidékünkön a művészetről és a művészet nevelésről való elképzelés... Nem fontos hol történt meg az eset, Budapesten, Bukarestben vagy Pozsonyban. Létezik. Gondolkoznunk kell azon, hogy a joghurt (a visszafizetéses garanciás) és Hamlet hogyan viszonyulnak egymáshoz. Gondolkoznunk, most persze még több gondolkozási enzimmel...

Csúnya 1

2009-04-15T23:30:00.001-07:00

Hát akkor így néz ki készülő arcom. Nyolc év után újra egy színdarabban. Színpadon olyan színészekkel akik az elmúlt években folyamatosan bizonyítottak. Azt hiszem , de nem nem hiszem, a fene tudja... A tegnap eljutottunk a szöveg végére. Közben folyamatosan események jönnek. Sebestyén Abának egy gyönyörű lánya született (láttam a fényképét) persze ezért egy próba nem áll le. Kézfogás, puszi, s eresszed mert jövő héten bemutató! S nem csak azért. Kiváló a munkahangulat, már kezdem sajnálni, hogy egy máig tisztázatlan körülmény miatt egyszer csak összecsomagoltam és elhúztam Bukarestbe. Persze ez csak olyan költői túlzás. Nem bánok semmit. Anca Bradu hihetetlen jó érzékkel veri le a színészekről az évek során felragadt piszkot, görcsöt, rossz rutint, modorosságot. Akármi legyen a vége ez a hónap jó volt és az eredmények majd a tanításunkban kell megjelenjenek hosszú távon.
Ma meghívtak a hallgatók temetésre, valami halat kell eltemessünk az udvaron! Istenem ez a sok kreativitás, egyszer biztosan a színpadon is "rájuk jön"

Csorbáról jut eszembe

2009-04-14T22:04:00.000-07:00

Minap fotókat matattam. Kezembe került egy Csorba Andrásról készült kép. A szerzője Marx József, talán az utolsó színházi fotós tájainkon. A képet nézegetve (Shakespeare Othello), elszomorodtam azon, hogy milyen igazságtalan az emlékezet a múlt jeles színészeivel. Csorba aki Tímár Mihály szerepét játszotta 1962-ben forgatott Aranyember c. filmben, még egy emlékalbumba, egy memoárkötetbe, egy monográfiába sem fért be 1987-es halála óta. Volt színházigazgató, volt rektora a Színművészetnek. Amúgy kiváló színész volt. Néhány legenda még járja róla, de érdemben soha senki nem foglalkozott munkásságával. Sajnos nem ő az egyetlen, Kovács György, Szabó Lajos, Kakassy Ági, Garmaty István... s a sort még lehetne folytatni. Vajon mikor kapnak elégtételt tőlünk akikre ráhagyták a színházat? Ha nem teszünk semmit akkor kívánom, hogy mi se kerülhessük el az ő sorsukat a halhatatlanságban.

Húsvét

2009-04-11T11:34:00.000-07:00

Ünnep

http://www.youtube.com/watch?v=D6RaU9n4ZuI&feature=related

A fenti dalt mindenkinek aki Húsvét alkalmával nem talál jobbat mint internetezni. Amúgy Kellemes Ünnepeket! Oszt mosolygós Feltámadást!

megvan az öt!

2009-04-10T13:41:00.000-07:00

Miközben a felszínen a fesztivizmus uralkodott, az irodák mélyén készültek a statisztikák, betűkkel teltek a lapok, pattogtak a pecsétek, sercegtek az aláírások dagadtak a dossziék. Kemény hetek, hónapok után letettünk Bukarestben öt új képzési forma kérést. Volt bizottság, szőrszálnak hasítása, pofa és kuffer vizit, protokol vacsorák... summa summarum ma a fővárosban megkaptuk a jogot, hogy indítsunk táncművészeti szakot, drámaírói mesterit, báb és rendezői mesterit, valamint kultúrszervező szakot... Más egyetemek helyzetét és sikertelenségeit ismerve ez nagyon, nagyon nagy dolog. Ha három kérés engedélyt kap már sikernek könyveltük volna. Kemény csapat munka volt és a kollégák nagyon jól vizsgáztak! Nőni fog az egyetem ajánlata, növekszik a hallgatók száma! A mai tíz órát tartó próbán, engedélyt kaptam két percben örülni. A szakokról részletesen a későbbiekben.

egyetem nap 2

2009-04-09T22:51:00.000-07:00

Néha azt hiszem, hogy Jehova tanúi prédikátornak kellett volna mennem. Több ilyen ügynök járt nálam és szép könyveket mutattak, amelyekben az oroszlán a báránnyal békésen nyújtózkodott a szép tavaszi zöld gyepen. Valahogy magam is állandóan össze akarok hozni mindenkit, s azokat boldognak akarom látni. A tegnap valami, valami kezdett kialakulni. Szólt a zene, folytak a programok, feszültségek mosolyogtak egymásra, ellenfelek önfeledten kávéztak, labda gurult, este a mankók is magasban voltak, a rideg adminisztráció koptatta az táncparkettet... Lehet ebből egy közösséget faragni? Nem csak ünnepnapokon? Hogyan lehetne meggyőzni azokat a hallgatókat, tanárokat akik a tegnapi napban egy bevásárlásra alkalmas pillanatot láttak és egész nap sehol nem voltak? Hogyan lehetne meggyőzni a hallgatókat, hogy az az energia ami a tegnap elfolyt minden nap kéne... Kicsavarni a tanárokat az utolsó cseppig, kihozni a hallgatókból mindent. Csak az marad a szakmában aki... na de most már valóban prédikátorrá válok... Éljen az egyetem és ne csak a napján.

Rappert

2009-04-07T22:09:00.000-07:00

Ma este Rappert énekel 19.30-tól a Jazz-Blues-ban, http://www.jbclub.ro/cgi-bin/index.cgi?lang=hu
Egy szobában laktunk évekig, lehúztunk jó pár előadást (Amadeus, Az ember az állat és az erény, Egérgondok...) és beletéptünk sok éccakába "nők nevét kiáltván s házszámokat" Boldog Felelőtlen Békeidők. Óh, áramszünetekkel, éhezéssel, késő vonatokkal, olcsó cigarettákkal, maró szeszekkel, információ hiánnyal szegélyezett fiatalságunk. Akkor szépek voltunk, okosak, világmegváltást nedvezett testünk. Voltak persze konfliktusok is: nem értettem, hogy Gábor miért eszi a zakuszkát kolbásszal. Az én olvasatomban, zakuszka meg kenyér az egy vacsora, zakuszka meg kolbász az egy másik vacsora. Ő határozottan pazarolt, mikor a kettőt együtt ette. Lehet ezt meg kellene beszélnem vele. Meg azt is mikor elrepesztettem a bordáját egy éjszakai bokszmeccs közben. Szesszió volt és akkoriban nem hogy energiaitalok, de még kávé, sőt tea sem volt. Valahogy tanulni kellet és ezért a szomszéd szobában élő Bozsik Misi (gyógyszerész volt, ma talán budhista) javaslatára, testmozgással élénkítettünk. Volt bokszkesztyű, ring a szoba közepén... A vége egy repedt borda, meg persze sikeres vizsga. Gondolom Gábor sikeresen vizsgázott, mert ma egy remek színész Szatmáron. Ma este énekelni fog, méghozzá Cseh Tamást. Istenem azok a hajnalok mikor "tócsák tükrében, magukat nézve indulnak el" állapotban bushmanoztunk (Májer Zsiga) Hej a mi történeteinket ki fogja megírni... hej, hej hej... Senki. Jól is van ez így.
Ma este ő énekel, mi hallgatjuk, kis videoklipekkel a fejünkben... "most múlik, hadd menjen" Éljen az oskola aki ilyen embereket képzett, elvégre Egyetemnek Napja van!

Egytem napja 1

2009-04-06T21:27:00.000-07:00

Készül az egyetem napja, részletek a www.szini.ro honlapon. Reméljük, igazi jó bolondéria lesz. Ha az idő velünk, akkor lészen koncert a Bolyai utcán, olyan spontán mint a U2-nak. Meg lészen sok más is. Rappert Gábor lesz a díszvendég, talán még énekelni is fogunk együtt...

A színház rabjai

2009-04-03T23:00:00.000-07:00

Egy felbolydult hangyaboly is nyugalmasabb képet mutathat, mint manapság az egyetem. Folyik az építkezés, bukaresti bizottság ellenörzi az új szakok indítására letett dossziékat, bemutató előtt a román tagozat, mindenki próbál az egyetem napjára (szól a hegedű, zongora, festék spray), Leitner Sándor, Székely Gábor és Anca Bradu (a Csúnya mellett) vendégtanárok bűvölik a hallgatókat, és persze zsong a tavasz. Mindezek mellett a tagnapi nap, számomra legbelevalóbb története a romántagozat próbája, illetve annak közönsége volt. Az első összpróbára ugyanis a szomszéd utcában található börtön elítéltjeinek egy csoportja jött (hozták) el. Marosvásárhelyen működik a a régió egyeten ifjúsági büntetésvégrehajtó intézete, 15 évestől, 21 éves korig lakják az intézményt. A jobbak most jöhettek színházba. Pár hete kötöttünk szerződést az intézménnyel, hogy segítünk az átnevelésben. Reményeim szerint indítunk román és magyarnyelvű színjátszó csoportot is a fiatalokkal, előadásokkal, bemegyünk hozzájuk... Nos az élmény számukra katarktikus volt. Egyes színészhallgatókat, felkértek az elítéltek, arra hogy legyenek az ügyeiknek a védelmezője. Volt közös fényképezés, de még a börtönőrök is megígérték, hogy ezentúl családdal is jönnek színházba. A hallgatók is olyan impulzust kaptak, amilyet már rég nem tapasztaltam. Feltételezem, hogy a játszók nagyrésze, teljesen másként nézte ezidáig a bűnügy tudósításokat a tévében...Néha milyen kevés kell a változáshoz, boldogsághoz?

Tavasz?

2009-04-02T10:38:00.000-07:00

Napi hat órát próbálunk Anca Braduval (Marius von Mayenburg: A csúnya). Megküzdünk minden, rossz beidegződéssel, sablonnal, közhellyel, vesszővel, hanggal, ponttal, hangsúllyal. Ma a rendező metronómot is hozott próbára, hogy "könnyebben" tudjuk tartani az iramot. Nyolc év után most próbálok először. Ilyen lehet a kábítószer. Nem érzem a fáradságot. Klári, Harsi és Aba olyanok mint valami hároméves nyeretlen csikók. Kedvet kaptam tőlük újra a színházhoz. Nem látni mi lesz belőle, de mi már nagyon jól szórakozunk. Malina Andrei koreográfus, akivel évekkel ezelőtt már kétszer is volt szerencsém dolgozni, bányászokat megszégyenítő munkával dolgozik rajtunk. Technika, technika, technika. Ez a kulcs a a jó színháznak, ami a színészt illeti. Sokan kérdezték, hogy nem nagy kockázat, tanárokként kiállni? Egyértelműen, nem. Inkább egy tisztességes bukás, mint a gyáván magyarázni a "SZÍNHÁZAT" a nézőtérről.
Ma próba közben kinéztem az ablakon (nem illő dolog) láttam a hallgatókat elnyúlva a falatnyi füvön, élvezték a napot. Tavasz van? Ilyan hamar? Hátha kitart a bemutatóig és akkor egy délután, szeretnék én is nyugodtan kifeküdni oda, legalább pár percre...

Nem értem

2009-03-31T10:49:00.000-07:00

Pályázatírás, pályázatírás, mígnem a vér az orrból elindul... az elmúlt pár napban öt pályázatot tettünk le külföldi pénzekre, négyet hazaira és még nincs vége. Lett volna még egy ifjúsági pénzes lehetőség, de oda csak ifjúsági szervezetek pályázhatnak. Sajnos a mi egyetemistáinknak semmilyen szervezete sincs, ... mutatóban sem. Nem értem miért. Lehetne pályázni alkotótáborra, kirándulásokra, sporteseményekre, bulikra, honlapra. Egy hallgatói szervezet határozottan léphetne fel az érdekeiért az egyetemen is. Valóban olyan jól mennek felénk a dolgok? Hibátlanok a programok, jók a tanárok, mindene megvan a diákoknak? Na jól van na, nem eröltetem, de mégis csak furcsa!

Meghajlás

2009-03-07T04:40:00.000-08:00

Akkor hát itt vagyok, illetve már régóta itt ólálkodom, csak nem vitt rá a... fene tudja micsoda. Itt leszek, ha valaki kérdezni akar, kommentálni, kritizálni, tanácsokkal ellátni stb. Tessék használni, elvégre az a közszolgálat értelme. Köszönöm Kolozsi kollégának a lehetőséget. Nem gondoltam volna, hogy újra blogolni fogok, de hát annyi mindent nem gondol az ember. Régóta nézegettem a Kikötőt, megtiszteltetés, hogy itt lehetek. Kérem viseljék, viseljétek el ha néha zsörtölődök, vagy másként látom a "világ nagy fogaskerekeit" Gondolom, ennyi elég az első meghajláshoz.
Sikert a gyergyói bemutatónak, éljen a Színházi Világnap.